Miről is szól egy előadás? Mindig ugyanarról: az életünkről, és az életről, ami körülöttünk zajlik. Kábítószer és függőség, erőszak és családon belüli erőszak, szexuális másság - diszkrimináció... divatosan elcsépelt témák, melyekért sok pénzt lehet kapni...
Amikor valaki, mondjuk a gyermekünk által érintetté válunk, ugye, akkor már nem a mások életéről beszélünk. Pedig jó volna!
Kőkemény családi színház, érettebb korú (16+) kamaszoknak, szüleiknek, jövendőbeli szülőknek; ahogyan az előadás egy felirata mondja: NINCS PARDON.
Nincs pardon, élünk, ez van...
Nehéz munka volt eljutni arra a pontra, amikor kezdett valószínűvé válni egy előadás... Figyelmesen hallgattuk és végrehajtottuk mindazt, amit a három rendező munkatárs magánemberként, szakemberként, rendezőként megosztott velünk... Naponta hosszú-hosszú órákig voltunk egy-egy téma rabjai, nehéz, kemény szembesülő pillanatok. Bátrak és profik voltak mind a hárman, de egy adott pillanatban elköszöntünk és megszűntek a témakörök, csak egy előadás kezdett el létezni, amely arról a világról szól, amelyik ezekből a világokból, témákból táplálkozik. És ez volt a legnehezebb: széttörni a béklyókat, széttörni a realizmus és a történetiség szabályait, az új valóságért.
Szórakoztató, mert nincs szentség.
Igaz, mert nem hazugság... Valódi.
(Urbán András)

Az előadás tavasszal a Vajdasági Hivatásos Színházak Fesztiváljára, majd nyár elején a Magyar Színházak XXIV. Kisvárdai Fesztiváljára kapott meghívást, a szegedi fellépés után pedig a belgrádi Bitef nemzetközi színházi fesztiválon vendégszerepel majd.

„Rendhagyó módon készítettük az előadást, és három téma köré csoportosítottuk a munkát. Az első a kábítószer, a függőség és minden, amit magával von. A második az erőszak, kiélezve a családon-, a kapcsolaton belüli erőszakra. A harmadik a másság, különösképpen a szexuális másság, vagyis a szexuális diszkrimináció. Az előadás munkafolyamatának különlegessége, hogy felkértünk három színházi személyt, Jelena Bogavac belgrádi, Puskás Zoltán újvidéki, és Péter Ferenc szabadkai rendezőt, akik az adott témakörök boncolásához személyes tapasztalataikkal is hozzájárultak. (…) A munkafolyamat egy adott fázisában viszont elköszöntek a társulattól, és jómagam hozzáláttam az összegyűjtött anyag előadássá formálásához. Kezdetben tehát csak a három témakörre koncentráltunk, de azóta más szintre helyeztük, ez ugyanis nem egy tudományos-ismeretterjesztő előadás, hanem teljes mértékben művészi, színházi. A zárt körű munkabemutatón az is bebizonyosodott, hogy egy szórakoztató, nagyon modern, kortárs előadást hoztunk létre. Tréfásan megjegyezném, hogy ez az igazi családi színház. Ajánljuk mindenkinek középiskolás kortól, kiváltképp a szülőknek, mert szórakoztató jellege mellett tanulságos is. Ha beszélünk róla, ha nem, ezek a problémák a közvetlen közelünkben is jelen vannak, méghozzá nagyobb mértékben, mint gondolnánk.”
(Urbán András a Magyar Szóban)


16 éven felülieknek!

Támogatók: Bethlen Gábor Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Szabadka Város

Olvasnivaló:
Roginer Oszkár: Bayer heroin
Szőke Tímea: Mindig ugyanarról, az életünkről
Brenner János: Dogs and drugs
Lukács Melinda: Az „igazi” családi színház