I. Strand rendező: Urbán András „Kitárulkoztam a világ csendes közönyére” – mondja Camus hőse a Közöny utolsó mondataiban, börtöncellájából kipillantva. A
félelem a morál utolsó menedéke. De csak mint negatív lenyomat van
jelen. Akit legyőzött a félelem, az legyőzte a morált, ám nem tud
immorális lenni sem. A világ közönye a morál első fölmondása. Nem
viszonyítási pont, hiányával sem tüntet, nincs, mintha soha nem is lett
volna.
II. A panasz, a bánat és a rettegés rendező: Balog József Történik
a színházban, amely konkrét és univerzális. Konkrét, mert a Strand című
előadás után, annak terében, bár új díszletben és új szereplőkkel (is)
történik. Univerzális, mert - mint színház - bármely színház lehet,
ahol Strand című előadás játszódott. Tolnai Ottó Versek könyve című
kötetéből hét vers vezeti át a színészeket és a nézőket Longinosz
mondatába: „A hallgatóságot nem meggyőzi, hanem önkívületbe ragadja a
Fenséges, a fenséges a dolgokat villám módjára, egészükben járja át.”
Támogató: NKA Koprodukciós partner: Kosztolányi Dezső Színház (Szabadka)
Az előadás a MASZK Egyesület menedzsmentjében készült.
Galéria