Július 27-e és augusztus 2-a között harmincnegyedik alkalommal zajlott le a szegedi MASZK Egyesület által szervezett THEALTER fesztivál. A nézőtereket megtöltő, Szeged és Budapest mellett Magyarország 12 megyéjének 52 kisebb-nagyobb településéről és a határon túlról – 3 országból – érkező lelkes közönség a független színházcsinálók legújabb generációjának tagjaival ismerkedhetett meg, és számos alkalommal saját vita- és párbeszédkészségét is tesztelhette. A fesztivál nyitónapján egy ősbemutatót és egy nemzetközi együttműködésben készült helyspecifikus előadást mutattak be a szervezők, de a fesztivál műsorán szerepeltek klasszikus irodalmi művek adaptációi, báb- és táncszínházi előadások, VR-szemüveges szellemidézés, séta-, részvételi és főzés alapú közösségi színház is. Szeged újra a függetlenek fővárosa volt: 7 nap alatt 7 helyszínen 25 különböző produkciót láthattak a nézők.

Egy részlet Balog József, a MASZK Egyesület elnöke, a fesztivál művészeti vezetője szubjektív összegzőjéből: „Van Lázár Ervin, Móricz, Kertész, Mariella Mehr. Talán a Svájcban született roma írónő kevésbé ismert, mint Árvácska. Köves Gyuri, aki kettőjüktől eltérően, nem volt árva. Szerető család. Aztán KZ láger, 15 évesen. A lányoknak kevesebb szerencséjük volt. Bocs, mondom, kevesebb szerencséjük, mint Köves Gyurinak. Kora gyermekkoruktól éheztették, erőszakolták, verték, égették, elektrosokkolták, intézetbe zárták, tanyára adták, éheztették, erőszakolták - és a végtelenig, tovább - őket. A másik a düh. Mi írtuk, a mi életünk. Vagyis a tiétek. Is. Harag, düh. Előadásról előadásra. A harmadik a döntés. Megkérnek minket, nézőket, hogy döntsünk. Mondjuk el, mit gondolunk, mit érzünk. Mit? Mit? Mit? Molnár Csabáék tánca csapdába csal, hurrá, Fehér Feriék meg felrobbantják a Zsinát. Bravó! Bocs, annyi, de annyi remek férfi színésznő és női színésznő. Eléneklik, elmozogják, elmondják. A magukét.”

Proics Lilla színikritikus, a Kritikus szekció társműsorvezetője nagyra értékeli, hogy a fesztivál állva tud maradni a nehezedő körülmények között is: „Az idei program már a szívósan túlélő függetlenek fesztiválja, akik közt történetesen több a hazai csapat, mint a külföldi. Már van egy olyan társadalmilag elkötelezett, a működésben is tudatosan, értékalapon orientálódó, jellemzően fiatalok alkotta közeg, akiknek a THEALTER a fesztiválja lett. Az ő munkáik megerősítették és újrateremtették azokat a minden fennhéjázástól mentes színházi nyelveket, amelyek már maguk mögött hagyták az idillinek látszó polgári színházat, és autonóm módon jelennek meg a szélesebb közönség számára is. A THEALTER nézői eltökélten jönnek, kíváncsian követik a már ismert vagy vadonatúj csapatokat. A fesztivál minden emblematikus helyszínén, illetve az azok között jövő-menő-guruló nézők összetéveszthetetlen nyomot hagytak az időben.”

Lencsés Gyula szociológus, színházrajongó a fesztivál törzsnézője, aki nélkül nincs THEALTER. Az egyetemi oktató ünnephez hasonlítja a fesztivált, melynek idei programjából kiemelte kedvenceit: „Gyönyörűen adta meg az alaphangot a természeti környezetbe ágyazott filozofikus-meditatív Szélcsendélet. Ennek technikai értelemben ellenpontja volt a VR-szemüveggel élvezhető, igen tömény Szeánsz (Necromancy). Maradandó, intenzív élményt jelentett mindkét bábelőadás: a Szegény Dzsoni és Árnika, és az egészen döbbenetes Árvácska. Pintér Béla és Székely Csaba darabjainak legjobb pillanataival volt egyenértékű a bOdyssey project sziporkázó Búcsúja. Magával ragadott a Sorstalanság letisztultsága. A Wonders of Transylvania-t elismerés illeti a választott – még ma is nehéz – téma sokoldalú, elfogulatlan és kritikus, a reflexiót sem nélkülöző, végkicsengését tekintve nem túl optimista körüljárásáért. A közönséget közvetlenül megszólító és bevonó előadások közül kettőt emelek ki. A game changer kockázatos játékra ösztökélte a nézőket, míg az Örökölt bors nem csak a színészek személyes történeteivel ajándékozott meg, de kellemes meglepetésként meg is vacsoráztatott. A fesztivál által képviselt értékek tágabb társadalmi kontextusát érzékeltette, és így szervesen kapcsolódott a programhoz az SZFE erőszakos ’modellváltásáról’ szóló könyvet bemutató tartalmas beszélgetés a szerzővel, Upor Lászlóval.”

Az eseményekről ebben az évben is a fotókkal illusztrált blogjr írások tudósítottak, rögzítették a fesztivál alatt élőben közvetített, zoomon zajló (így bárki által „látogatható”) kritikus szekció beszélgetéseit, és forgattak THEALTER Híradókat, melynek adásai bárki számára elérhetőek a fesztivál honlapján, illetve youtube-csatornáján.

A 34. THEALTER fesztivál fő támogatói Szeged MJV Önkormányzata, az NKA Kulturális Fesztiválok Kollégiuma, az NKA Színházművészet Kollégiuma, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő és a Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft., médiatámogatója a Revizor – a kritikai portál. Megvalósult a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.