A szentesi Horváth Mihály Gimnázium gazdag termést hozott 30 évig. Nem rendes gimnázium volt. Rendetlen. Az élethez igazodott. A váratlanságokat is befogadni tudó rendetlenségre nevelt. Színházi életünk tele van obsitos szentesi diákokkal. Egy nemzedéknyi alaposan fölkészített, önállóan gondolkodó ember került ki Szentesről. Ahányan – annyifélék. A szentesi tanítás legszebb dicsérete: nem szabványokat állítottak elő falai között, kibontották a növendékekben rejlő legjobb képességeket. Nem tudást adtak át. Fölnevelték a rájuk bízott emberpalántákat. Még azt sem szorgalmazták, hogy a színházat válasszák életcélnak. Beérték vele, ha tanítványaik művészetet, életet értő emberek lesznek.

Bácskai Mihály rendbontó szent emberként jóra bujtott fel, költészetre provokált. Nem halmozták el dicséretekkel. Idén a miniszter Csokonai-díjat adott harminc dolgos évéért. A drámai-irodalmi tagozatú iskola igazgatónőjét a megyei közgyűlés idő előtt leváltotta öt évre kinevezett igazgatóságából. A gimnáziumot összevonta a Boros Mihály közgazdasági szakközépiskolával. Új igazgató ült a régi székre. Állítólag nem szereti a színházat. Nem baj. Nem kell szeretnie. Remek állást találtak neki egy színházra nevelő tanintézet élén. Az önkormányzati képviselők úgy vélik, Szentes évente legalább 300 millió forinttal többet költ az alapfokú oktatásra.

Sok-e 300 millióval több? Biztosan égető helye volna másutt a pénznek. Kút, út, csatornázás, vagy - ha már kultúráról van szó – lehetne operett-falvát alapítani, idegenforgalmat fellendíteni, bevetni gagyival a szántást, várni az aranyat termő fák kisarjadását. Megrázni, zsebbe rakni.

Nyilván magas a költség. Rendbontó az oktatás. Előírások helyett a valósághoz igazodik. Várkonyi Zoltán Vas-utcai rektor korában kieszelte és kitaposta a hivatalokból, lángoló tanárokat talált lebonyolításához, hogy legyenek drámai-irodalmi tagozatok. Feszültséget állított elő az iskolákon belül, hogy vannak kivételes osztályok. Másféle ismeretek, másféle tanítási és tanulási módok. A feszültségek nem enyhültek. A legtöbb ilyen iskolában elsorvadt a szándék. Megszűnt az előrelátó nevelés. Pécs még sokáig tartotta magát. Azután elesett. Pesten a Vörösmarty gimnázium jeles eredményekkel dicsekedhetik. De Szentes túlélt minden ránehezedő hivatali pecsétet, intrikus ellenszenvet, suttyomban kirakott lábakat, betűrágó bürokráciát, vagy mint Shakespeare mondja: a hivatalnak packázásait.

Innen került ki a többi között a tőr helyett zsilettpengével a lenni vagy nem lenni gondolatán elmélkedő Ternyák, a Gáspár-fivérek, a Szőke-Badár páros, Alföldi, a színészként, rendezőként, moderátorként, filmesként, színigazgatóként jelenkori mutatványos életünk Figaro itt, Figaro ott-ja. Szávai Viktória, a kitűnő Szolnokhoz hű jellemszínész Mészáros István, Szalma Tamás, Balázs Zoltán színész-rendező, Börcsök Enikő, és Fesztbaum Béla a Vígből, Hajduk Károly a Katonából, Herner Dániel, ennek a Színházi Portálnak ügyvezető-micsodája, Kerekes Vikória, Rácz Attila, csak össze-vissza, amint beugrottak emlékezetembe. Persze még többen, ahogy filmfőcímek közhelyesítették: sokan mások. Tiszteletreméltó névsor. Tiszteletreméltó eredmények. Gondolkodásra, önállóságra kinyitott agyak, kitartások, kezdeményező képességek. Az iskolát dicséri, ahányan annyifélék. Nem szabványra szabattak. Fölszabadították szunnyadó képességeiket. Az iskola segített megtalálni önmagukat.

Nem tudom, van-e pénz Szentesen. Biztosan annyi, mint másutt. De a szétzilálóban lévő iskolában Keserű Imre most óraadóként dolgozik, miután tavaly megszüntette a státusát Inokai-Tóth László. A drámatanár 28 évet tanított a Hováth Mihályban. Most heti nyolc órát tart, óránként bruttó 3500 forintért.

Távol álljon tőlem, hogy beleszóljak a szentesi tisztségviselők dolgába. Ők élnek ott. Ők tudják, mire van szüksége Szentesnek, mi fölösleges luxus. Akikben megbíznak szavazóik, hogy négy évig felelős gondját viseljék városuknak, vagy a megyének, nyilván legjobb képességük és legteljesebb felelősséggel döntenek az elébük kerülő kérdésekről. Szentes híres volt luxusfejű növendékeket kibocsátó pedagógiai fészkéről. A falai között nevelő tanárok hosszú távra dolgoztak. Nem négy évre. Emberöltővel előrepillantva végezték az emberpalánták gondozását.

A választott tisztviselők mandátuma négy év. Mit végeznek: lelkük rajta.

Az eredeti cikk elolvasható a szinhaz.hu-n.

Kapcsolódó cikk a szinhaz.hu-n.

A nyílt levél és a petíció.